|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 11 találat | lapozás: 1-11 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Burus Botond 1996. október 1.Okt. 1-jén a Hargita megyei tanfelügyelőség a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző szervezésében neveléstörténeti tudományos konferenciát tartott Csíkszeredában, a magyar iskola fennállásának ezer éve alkalmából. Burus Botond, a Pedagógusok Háza igazgatója üdvözölte a megjelenteket, majd Kolumbán Gábor Hargita megye tanácselnöke beszédében kifejtette, hogy az ezeréves iskola ma új kihívás előtt áll. Szükség van a székelyföldi egyetemre. Dr. Mészáros István, az MTA tagja Az erdélyi fejedelmek iskolapolitikája címmel tartott előadást, kifejtve, hogy az évszázadok folyamán Erdély a kultúra, a szellemi élet, az iskolatörténet hatalmas kincseit adta az összmagyarságnak. Dr. Murvai László oktatási minisztériumi főosztályvezető a magyar oktatás 1990 és 1995 közötti szakaszát vizsgálta. Aggodalomra ad okot, hogy évről évre csökken az anyanyelvi oktatásban részesülő magyar tanulók létszáma. Míg 1990-ben ugrásszerűen, 50 ezerrel nőtt a magyar iskolába járók lélekszáma, elérve a 230 ezres létszámot, addig azóta ez a szám csökken, mára már csak 202 ezer a számuk. 1948-ban 206 ezer gyermek járt magyar iskolába, ez a mai létszám tehát figyelmeztető. A többi előadók a különböző felekezetek iskoláinak, oktatásának történetét ismertették. A tudományos konferencia idején a megnyílt a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Gimnázium diákjainak kiállítása, valamint egy iskolai évkönyvekből, monográfiákból álló kiállítás. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./1998. május 4.Andrei Marga oktatási miniszter máj. 4-én rendeletet adott ki a romániai Román-Magyar Ifjúsági Alapítvány létrehozásáról. Az alapítvány célja a romániai és a magyarországi fiatalok, iskoláskorú gyermekekkel rendelkező családok, diákok közötti csereutazások megszervezése, előmozdítása és támogatása, valamint a két ország diákjai, illetve egyetemei közötti együttműködés támogatása. A miniszter a következő összetételű bizottságot nevezte ki az alapítvány részletes felépítésének kidolgozására: Mircea Flonta (Bukarest), Szilágyi Pál (Kolozsvár), Dumitru Gaspar (Temesvár), Mircea Mihaies (Temesvár), Domokos Ernő (Sepsiszentgyörgy), Burus Botond (Csíkszereda), Stefan Avadanei (Iasi), Nicolae Bacsan (Kolozsvár), Erdei Liviusz (Szatmárnémeti), Béres András (Marosvásárhely), Murvai Olga (Bukarest) és Ion Plaian (Nagybánya). /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./1999. október 29.Okt. 27-én Budapesten a Nemzeti Tankönyvkiadó Magyar tankönyvek a külhoni új nemzedéknek címmel tanácskozást rendezett. A konferencián határon túli magyar pedagógus- szövetségek, illetve az anyaországi felelős szervek képviselői áttekintették a külhoni magyar tannyelvű oktatás és az azt megalapozó tankönyvkiadás és -ellátás helyzetét. A Nemzeti Tankönyvkiadó álláspontja szerint, a határon túli saját készítésű könyvek fejlesztése mellett, megoldást jelenthet az úgynevezett adaptált, a helyi igényeknek megfelelően átdolgozott kiadványok felhasználásának szélesítése. Burus Botond a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nevében elmondta, hogy a romániai magyar tankönyvkiadók nem érdekeltek közvetlenül a magyar tankönyvek készítésében, mivel az számukra ráfizetéses az alacsony példányszámok miatt. Nagy Margit, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének szószólója elmondta: a vajdasági iskolákban csak hivatalos, szerb nyelvből fordított könyvekből lehet tanítani. /Tankönyvek a határon túli új nemzedéknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./1999. november 26.Nov. 23-án a kisebbségek nyelvén írt magyar nyelvű líceumi tankönyvekről tanácskoztak a Tanügyminisztériumban. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét (RMPSZ) Lászlóffy Pál elnök, Burus Botond, a Hargita megyei Pedagógusok Háza igazgatója, Farkas István Kovászna megyei tanfelügyelő, valamint az Erdélyi Tankönyvtanács szerkesztője, Székely Győző képviselte. Évtizedek óta nem volt erre példa: a minisztérium pedagógiai jellegű civil szervezeteket hívott a magyar nyelvű líceumi tankönyvek ügyének rendezésére. Lászlóffy Pál, az RMPSZ elnöke a kisebbségek tankönyvgondjait felvállaló kiadó létrehozásában látta a megoldást. A fordításra javasolt tankönyvek példányszámának növelése érdekében más javaslat is elhangzott: a magyar és német nyelvű tankönyvek ügye kapcsolódjék valamiképpen össze. Megállapították, hogy a kilencedikes tankönyvek ügyét meg kell oldani: magyar nyelvű tankönyveket kell adni a kilencedikesek kezébe. /Szabó Csaba: Tanügyminisztériumi nyitás A civil társadalom kezében a magyar nyelvű líceumi tankönyvek ügye. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./2005. szeptember 23.Sok élményben volt része annak a 17 diáknak, akik a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Mákvirág-díját nyerték el tavaly: augusztus 1–26. között Oxfordban tökéletesíthették angol nyelvtudásukat. A táborozás költségeinek egynegyedét sikerült hazai forrásokból előteremteni, a többit anyaországi támogatók biztosították, jelezte Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke. Az idei Ezüstgyopár-díjasok között hat olyan diák van, aki tavaly is megyéje legjobb tanulója volt. A díjakat szeptember 24-én adják át Szovátán, az elnökségi ülés után. – Burus Botond főtitkár elmondta, a Bolyai Nyári Akadémián 884 hallgató és 172 meghívott előadó vett részt. /Takács Éva: Idén is Mákvirág. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 23./2008. november 10.Intézményesített magyar nyelvű oktatás 135 éve folyik Dicsőszentmártonban, a Kis-Küküllő menti városkában: az első magyar állami iskolát 1873-ban avatták fel. A polgári iskola 1888-tól indult, az épület 1900-ra készült el teljesen, és ma is a település egyik emblematikus épülete. November 8-án az Alsó-Kis-Küküllő Menti Magyar Ifjúsági Szövetség (ALKISZ), a Traian Állami Főgimnázium és a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) dicsőszentmártoni kerülete szervezésében tartottak ünnepi ülést a művelődési házban. Az alkalomra Évfordulónk 1888 – 2008 címmel emlékfüzetet nyomtattak. Fodor S. József, a főgimnázium igazgatóhelyettese, önkormányzati képviselő a dicsői magyar oktatásról és az iskoláról beszélt, Magó Attila, a másik középiskola, az Andrei Barseanu nevét viselő intézmény igazgatóhelyettese iskolája történetét és benne a magyar nyelvű oktatás helyzetét taglalta. Dr. Murvai László, az Oktatási és Kutatási Minisztérium kisebbségi államtitkárságának igazgatója egy, a segesvári Gaudeamuséhoz hasonló szórványkollégium létesítésének szükségességét hangsúlyozta. Burus Botond, a pedagógus-szövetség országos elnöke meghatottan emlékezett egykori oktatóira, kollegáira, pályája kezdetén maga is itt tanított. Dicsőszentmártonban magyarul két napközis és három óvodai csoport működik. Dr. Kerényi György, az Országgyűlés elnökének személyi tikára, a Kecskemét–Marosvásárhely Baráti Kör alapító elnöke felolvasta Szili Katalin elnök asszony üdvözlő levelét, és átnyújtotta ajándékát: egy nemzeti zászlót, a magyar parlament emlékérmét és az elnöki csengő kicsinyített mását. ("Ha szükség van, csengessenek!") A műsor után küküllőmenti mulatsággal zárta az estet a Kökényes Néptánccsoport. /Bölöni Domokos: Szórványkollégiumot szeretnének. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./2010. június 23.Telekonferencia a szakoktatásrólA szaknyelvhasználat dilemmái a határon túli magyar nyelvű szakképzésben – e témával tartottak kedden tanácskozást két ország négy városának képviselői Schindler Rózsa, a Székesfehérvári Képző Központ igazgatójának vezetésével. Érdekessége, hogy a három helyszínről videokonferencia során hangzottak el az előadások, a vendéglátó pedig a Sapientia EMTE marosvásárhelyi kara volt. A tanácskozásra a TÁMOP európai uniós pályázati program keretében került sor, amely kidolgozta az 5-LET-et, pontosabban az öt lehetőséget arra, hogy miképpen lehet a magyarországi szakmai felnőttoktatás tapasztalatait átadni a határon túli három megye magyar nyelven oktató intézményei számára – hangzott el Petróczy Ferenc programvezető előadásában. A projekt keretében romániai szakemberek és diákok vettek részt magyarországi képzésen. A téma a felnőttképzés módszertana, a modern technológiák bemutatása, a foglalkozási rehabilitáció, a pályaalkalmasság, pályaválasztás felmérésének módszertana volt. A projekt jelentős megvalósítása az a háromnyelvű szakszótár, amelyet a szakoktatásban dolgozó kollégák hozzájárulásával a marosvásárhelyi Pedagógusok Házának szakemberei készítettek el, s amelynek használatát Gál Péter informatikus mutatta be. A www.ccdmures.ro/dictionary honlapon négy szakterület, a gépgyártás, az elektronika, a faipar, az üzleti és gazdasági élet valamint az oktatás módszertanának szakszavai, kifejezései kereshetők ki román, magyar és angol nyelven, s a magyarázatok mellett képek és animációk is láthatók. A felületet bárki használhatja, és az e területen működő pedagógusok ezentúl nem mondhatják, hogy nincs honnan dokumentálódni a magyar szakszavakat illetően. A szótárat a jövőben bővíteni is lehet, de ezt csak azok tehetik, akik erre jogosultak – egészítette ki a Gál Péter által elmondottakat Kálmán Ferenc, a Pedagógusok Házának metodistája. A tanácskozáson dr. Dávid László rektor mutatta be a Sapientia egyetemet és fogalmazta meg a hallgatók felzárkóztatásának fontosságát a minőségi oktatás érdekében, valamint a középiskolákkal való kapcsolat építését. Fontos lenne a magyar nyelvű egyetemi oktatás állami támogatásának a kiterjesztése – hangzott el Szép Sándor, a csíkszeredai Sapientia EMTE dékánjának az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatásról szóló előadásában. Kerestély Irma, Kovászna megyei főtanfelügyelő a magyar nyelvű szakképzés helyzetét ismertetve jelentette ki, hogy anyanyelven lehet elsajátítani azt a versenyképes szaktudást, amely a munkaerőpiacon érvényesíthető. Csakhogy nem minden esetben megfelelő e téren az oktatók felkészültsége, sokan maguk is románul tanulták a szakmát, az iskolák, a szakmai laboratóriumok felszerelése pedig hiányos, nincsenek tankönyvek nemcsak magyar, helyenként román nyelven sem. Vannak gondok a pályaorientáció terén, nehéz követni a munkahelypiac változásait, s a felnőttképzés sem történik mindig anyanyelven, fogalmazták meg a további előadók a kifogásokat, hiányosságokat. Jó hír viszont, hogy az idéntől kreditpont jár a Bolyai Nyári Akadémián való részvételért – hangzott el Siklódi-Burus Botondnak a tanártovábbképzés lehetőségeiről szóló előadásában. A Kovászna és Hargita megyei szakképzési hálózat bemutatása kapcsán a résztvevők elgondolkozhattak azon, hogy Maros megyében milyen hiányosságai vannak a szakoktatásnak, és hány népszerű szakon nem működik magyar tannyelvű osztály. A délután során a résztvevők az anyanyelvi oktatást a diákok szemszögéből vizsgálták, a segédeszközökkel való tapasztalatokról, az internet használatáról és a tanártovábbképzés igényeiről mondták el véleményüket. (bodolai) Népújság (Marosvásárhely) 2013. március 17.Útmutatás és túlélőkészlet az esztétikáhozDr. Horváth Gizella Túlélőkészlet az esztétikához című könyvének bemutatóját tartották meg március 14-én délután a Partiumi Keresztény Egyetemen. A hangulatos könyvbemutató a Partium Kiadó és a Partiumi Keresztény Egyetem Filozófia- és Kultúratudományi Tanszékének közös szervezésében valósult meg. Az egyetem Bartók terme ezúttal szűkösnek bizonyult, hiszen az érdeklődők folyamatosan érkeztek a könyvbemutatóra, amelynek házigazdája dr. Balogh Brigitta a Filozófia és Kultúratudományi Tanszék tanszékvezetője volt, meghívottai pedig: dr. Horváth Gizella rektorhelyettes, a könyv szerzője, Burus Botond, a könyv grafikai tervezője, dr. Angi István esztéta és dr. Ujvárossy László médiaművész. Mint megtudtuk a könyv, amely egy az esztétikában járatlan hallgatónak túlélőkészletként szolgál, egyetemi jegyzetként kezdte pályafutását, amely segít átvészelni egy veszélyesnek tűnő vállalkozást. Túlélőkészlet Horváth Gizella elmondta, hogy egy olyan könyvet szeretett volna megalkotni, amely az esztétikával kapcsolatos alapvető fogalmakat, irányzatokat, szerepeket összegyűjti és világosan leszögezi. „A könyvet igazából a diákjaimnak írtam. Annak, aki kimondottan az esztétikával foglalkozik, nem föltétlenül ajánlom, mert nekik nem sok újat tud nyújtani. Az alapvető szándékom a rendszerezés, a fogalmak letisztázása volt. Azt szerettem volna, ha ez egy olyan könyv lenne, amit a hallgatók nem tesznek le rögtön”- tette hozzá a szerző. Ezért is helyeztek arra is nagy hangsúlyt, hogy a könyvet könnyen lehessen kezelni, például különböző részek ki vannak emelve, rendszerezve vannak a témák, amelyekhez példákat is hozzárendeltek, és az idézetek külön vannak szedve, tehát egy olyan könyv született, ami nem csak tartalmilag, hanem formailag is megfogja az olvasót. Esztétikai alázat Angi István szakmai szempontból értékelte a könyvet: „minden benne van, amire szüksége lehet a hallgatóknak. Érdekfeszítő olvasmánynak tekintem, ami szakkönyvként is megállja a helyét. A hallgatók, tanárok és a nagyközönség is használhatja”. Ujvárossy László kiemelte, hogy a kötet teljesíti mindazt, amit egy esztétikai túlélőkészlettől elvárható, a szerző olyan alázattal közelít a képzőművészetekhez, amilyenre szükség van egy ilyen jellegű könyv megírásához. Burus Botond a könyv grafikai kivitelezéséről beszélt. Elmondta, hogy megpróbált étvágygerjesztő formát adni a kötetnek, de a fő szempont a használhatóság, követhetőség volt. A cím is arra utal, hogy a mű nem egy elvont munka, hanem azért született meg, hogy használják is. A beszélgetést követően az érdeklődők a helyszínen megvásárolhatták a könyvet. Az érdeklődők a Partium Kiadónál (PKE épületében) tudakozódhatnak a kötet iránt. Nagy Noémi erdon.ro, 2014. április 23.Hátrányos helyzetben a magyar tankönyvek kiadásaÁprilis 15-én kellett volna az új elemi osztályos tankönyvekre szóló közbeszerzési eljárást meghirdessék, ami az ígért napon elmaradt. Talán nem véletlenül, hisz a tankönyv- és oktatási segédanyagok kiadására vonatkozó miniszteri rendelet a kisebbségi tankönyvek megjelentetésében érdekelt intézmények, kiadók mellett a többségi kiadókat is hátrányosan érinti – szögezik le egyértelműen a szakmabeliek. Bár az oktatási tárca honlapján közvitára bocsátott módszertannak az esélyegyenlőséget mellőző rendelkezéseivel kapcsolatos módosító javaslatait a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének képviselője személyesen adta át a miniszternek, az alkalmazási útmutatót életbe léptették, anélkül hogy a javaslatokból valamit is figyelembe vettek volna – hangzott el az RMPSZ országos küldöttgyűlésén Siklódi Burus Botond elnök beszámolójában. A vészharangot a magyar nyelvű tankönyvkiadás jövőjét illetően dr. Bencze Mihály, a bukaresti Ady Endre Elméleti Líceum igazgatója is meghúzta, aki szerint a kisebbségi oktatásért felelős államtitkár ígérgetései, amelyek a tervezet megjelenése kapcsán kialakult múlt őszi vitát lezárták, nem jártak eredménnyel. Véleménye szerint, amit sikerült 23 év alatt az Erdélyi Tankönyvtanácson, az Ábel Kiadón és Pedagógusok Szövetségén keresztül elérni, azt el kell felejteni. Magyar nyelven ugyanis csak az anyanyelvet, a kisebbségi történelmet és hagyományokat, valamint a zenét oktató tankönyvekkel lehet pályázni, de ezeket is le kell fordítani románra. A rendeletből nem derül ki világosan, hogy a többi tantárgyból – matematika, természetismeret, román nyelv a kisebbségek számára – hogyan lehet pályázni. A román nyelven megírt tankönyvek magyarra fordítása a kiadóra hárul, a magyar nyelven írt könyvek románra való átültetése hasonlóképpen. Az új alkalmazási útmutató szerint a fordítás mellett a tankönyv elektronikus változatát is el kell készíteni, ami nagy költséget jelent a kiadóknak, miközben az idő nagyon rövid. A pályázatokat június 2-ig kellene benyújtani, miközben a miniszteri rendelet március 14-én jelent meg novemberre visszadátumozva, s az ígéretekhez képest a közbeszerzés kiírásával is késtek. Király András (felvételünkön), a szaktárca kisebbségi oktatásért felelős államtitkára szerint az elemi osztályos tankönyvek kiadására vonatkozó módszertannal nincsen semmi probléma, ugyanis addig nem írták alá, amíg bele nem foglalták, hogy a kisebbségi oktatásban három típusú tankönyvet lehet használni, az anyanyelven megírtat, az importból származót és a románból fordítottat. Erre azért volt szükség, hogy ne maradjanak tankönyv nélkül a nemzetiségi diákok. Abból, hogy a magyarul megírt tankönyvet le kell fordítani románra is, "nem kell olyan történetet kikerekíteni, hogy anyanyelven nem lehet tankönyvet írni. Igenis lehet, s a fordításról a kiadónak kell gondoskodnia". – Az más kérdés, hogy a miniszterelnöktől kezdve mindenütt elmondtuk, hogy ez badarság. Egy első osztályosoknak írt ukrán vagy magyar abécéskönyvet lehetetlenség románra fordítani. Ezt nem gondolta át a miniszter, aki úgy nyilatkozott, hogy a tárca vezetőjeként nem veheti magára az ódiumát annak, hogy valami olyan szerepeljen a tankönyvekben, ami nem felel meg a hivatalos álláspontnak. Tankönyvet azonban csak a tanterv alapján lehet írni, ezért érthetetlen a bizalmatlanság. Kérdésemre a miniszter megjegyezte, hogy a kiadó legfeljebb beleszámítja a könyv árába a fordítást, aminek a költségeit a minisztérium fedezi. Jelen pillanatban itt tartunk, de a meccs még nincs lejátszva. A kiadóknak elküldött rendelet ugyanis, amelyet nem írtunk alá, ütközik a módszertannal és a törvénnyel. Szikszai Ildikó, az Ábel Kiadó igazgatója szerint a jól megszerkesztett törvény alkalmazási útmutatója hátrányos a magyar nyelvű oktatás szempontjából. A módszertan harmadik változatába, amit az illetékeseken kívül senki sem látott, olyan előírások kerültek be, amelyek a román kiadókat is hátrányos helyzetbe hozzák. Az Ábel, amely tagja a Romániai Könyvkiadók Egyesületének, kérésükre külön jelezte a problémákat a minisztérium honlapján, a kisebbségi osztály igazgatóságán és az államtitkárságon is, amit nem vettek figyelembe. Ilyen az 1993-as tankönyvreform óta nem volt, hogy románra kelljen fordítani az ábécéskönyvet! A magyar nyelven megírt matematika nem jelenik meg külön tételként, s az Ábel Kiadó, amely 2001 óta pályázik tankönyvek kiadására, tisztában van azzal, hogy csak akkor lehet magyar nyelven megírt könyvvel pályázni, ha az tételesen is szerepel a kiírásban. – 2004-ben kidobtak a tankönyvlicitről, mert a tenderfüzetben csak a "Matematica" cím szerepelt, s a magyarul megírt könyveink nem kerültek sem elbírálásra, sem közbeszerzésre. Hozzátette, hogy nagy anyagi kockázatot jelent a tankönyv digitális változatának az elkészítése, amire szintén kötelezik a szerzőket és kiadókat. – 2006 óta nem írtak ki tankönyvpályázatot, s a minisztérium csak utánnyomásokat rendelt. Ebből nem lehetett a kiadót a munkatársakkal együtt fenntartani. Az idő is nagyon rövid, hat hét alatt "össze lehet ugyan lapátolni" valamit, de részünkről ez szakmai felelőtlenség lenne. – Mi nagyon vigyáztunk arra, hogy a könyvek szakmai és nyelvhelyességi szempontból is megfeleljenek a követelményeknek, s ami nem ütötte meg a mércét, azt visszaadtuk, mert nem mindegy számunkra, hogy mit adunk gyermekeink kezébe. A tisztességes munkához legalább hat hónap szükséges. Ráadásul a fordítást is mellékelni kell, és ahogy említettem, a digitális interaktív változatot úgyszintén, ami olyan költség, hogy abban az esetben, ha nem fogadják el a tankönyvet, bele is bukhat egy kiadó. Emiatt nem tudunk részt venni a liciten. A késedelmes kiírás mellett Dáné Károly, az Országos Tankönyvkiadó vezérigazgatója is azt kifogásolja, hogy a digitális változat már a kész terméket jelenti, amelynél az első példány előállítása a legköltségesebb, míg a sokszorosítás sokkal egyszerűbb. Véleménye szerint csak egy fejezetet kellett volna az elektronikus változatból kérni, s aki megnyeri a licitet, annak a feladata lett volna, hogy digitális formában is elkészítse az egész könyvet. Hátrányos megkülönböztetésnek tartja, hogy be kell nyújtani a magyar nyelvű tankönyvnek a román változatát is, ami kétszeres munkát jelent. Ráadásul a költségeket illetően sem mindegy, ha a magyarul írt könyvet a románnal együtt versenyeztetik, ebben a helyzetben a magyar könyvek esélytelenek, mert az alacsony példányszám miatt nem adhatják a román tankönyvekhez hasonló áron, az elbírálásnál pedig a legalacsonyabb árat veszik figyelembe. – Mi történik, ha ilyen feltételek mellett nem lesznek könyvek? Már a jelenlegi első osztályosoknak is az új tankönyvekből kellett volna tanulniuk, s ehelyett az új tanterv szerint tanulva a régieket használják, de erről nem beszél senki. Aki adminisztrációval foglalkozik, és soha nem próbált egy tankönyvet jóváhagyásra előkészíteni, az nem tudja, hogy milyen munkát jelent. Ezért kellett volna konzultálni a kiadókkal – hangsúlyozta az Ábel igazgatója. Király András kisebbségi államtitkár szerint nem kell aggódni amiatt, hogy a magyar nyelven írt és románra lefordított matematikakönyvvel nem lehet pályázni. Ezt a módszertan második pontja leszögezi, ahogy azt is, hogy a kisebbségek a számukra készült román tankönyvből fognak tanulni – tette hozzá. Az érveket és ellenérveket egymás mellé sorakoztatva próbáltuk áttekinteni az első és második osztályos tankönyvek megírására és pályáztatására vonatkozó előírásokat, amelyek, bármilyen szempontból is nézzük, hátrányosak a kisebbségek számára, arról nem is beszélve, hogy az idő is nagyon rövid ahhoz, hogy kifogástalan minőségű papíralapú és digitális tankönyvek szülessenek. Bodolai Gyöngyi. Népújság (Marosvásárhely) 2015. február 13.Jövőkép a romániai magyar oktatásrólNehéz döntés előtt állnak a szakemberek és a politikum. A romániai magyar iskolák egy részében ugyanis rohamosan csökken a gyermekek száma. Különösen a vidéki iskolákat érinti a demográfiai mutatók kedvezőtlen alakulása, munkahely hiányában ugyanis sok fiatal család külföldön keresi a megélhetést. A kialakult helyzet miatt egyre több iskolában kénytelenek összevonni az osztályokat, s elemi szinten előfordul, hogy ötöt is, egy pedagógus irányításával. Nagyobb központokat kell-e kialakítani teljes létszámú osztályokkal, ahol magasabb színvonalon lehet oktatni a diákokat, vagy a faluközösség szempontjából jobb megoldásnak tűnik a tanintézmény fenntartása, amíg lehet, az ugyanis élettel tölti meg a falut. Erre a szakembereket és az érdekképviseletet már régen foglalkoztató problémára keresték a választ a Romániai Magyar Pedagógusszövetség évi vándorgyűlésén, amelynek helyszíne a múlt hét végén Szatmárnémeti volt. Közös erőfeszítéssel, amelybe bevonják a szakembereket is, átfogó stratégiát kell kidolgozni, amely minden egyes helyzetet külön mérlegelve meghatározza a magyar tannyelvű oktatás jövőbeli lehetőségeit, mind a minőséget, mind a közösségek érdekeit figyelembe véve – fogalmazták meg a végkövetkeztetést az RMPSZ és az RMDSZ vezetői. A pedagógusszövetség által szervezett kerekasztal- megbeszé-lésre meghívást kaptak az oktatási minisztérium kisebbségi államtitkárságának munkatársai, a tanfelügyelőségek képviselői, az országos diákszervezet képviselője, az RMDSZ tisztségviselői, valamint a pedagógusszövetség országos és megyei vezetői – tájékoztatott Horváth Gabriella, a szövetség megyei szervezetének elnöke. Az ülés első részében elhangzott, hogy indul a Szülőföldön magyarul pályázat, érkeznek az űrla-pok, amelyeket igyekeznek eljuttatni minden tanintézménybe. Elhangzott, hogy az idén is megrendezik a Bolyai Nyári Akadémiát a pedagógusok továbbképzése érdekében, amely a nyár folyamán különböző helységekben zajlik. A szövetség az idén is kiosztja a legkiválóbb tanerőknek járó Ezüstgyopár díjat, amelyre júniusig várják a javaslatokat. A jövő évben újra megszervezik a romániai magyar és a magyar tagozattal működő iskolák közös tanévnyitóját, amelynek helyszíne az első évben Csíkszereda, tavaly ősszel pedig Kolozsvár volt. Ezt követően került napirendre a második tematika, amelyet Siklódi Burus Botond, a pedagógusszövetség elnöke vezetett fel. A vitában részt vett Kelemen Hunor szövetségi elnök, Király András oktatásügyi államtitkár, Székely István, az RMDSZ Kulturális Autonómia Tanácsának elnöke és Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese. A jelenlegi helyzet egy rövid és egy 5-10 évre szóló hosszabb távú stratégia kidolgozását teszi szükségessé. Az általános vélemény szerint az óvodákat nem kellene megszüntetni, s az elemi osztályokat sem, ameddig lehet, majd el kell dönteni, hogy hol érdemes központi iskolákat működtetni, amelyek összegyűjtik a magyarul tanulni akaró gyermekeket. Első lépésként minden megye elkészíti a saját helyzetképét, s ezek alapján az RMDSZ vállalja egy általános stratégia kidolgozását, ami majd visszakerül a megyékhez, ahol alkalmazni fogják. Megyénkben az elmúlt év decemberében már elkezdődött a munka, amelyre nem lehet általános receptet megadni, s ki-ki a lehetőségek és saját felelőssége alapján kell döntést hozzon – tájékoztatott Horváth Gabriella. (bodolai) Népújság (Marosvásárhely) 2017. október 17.Díjátadó ünnepség a Teleki Oktatási KözpontbanPéldaértékű életpályák, sikeres diákok A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Ezüstgyopár díjával tüntettek ki negyven hazai és egy határon túli pedagógust október 14-én, szombaton a szovátai Teleki Oktatási Központban. A szövetség kétévente megtartott kimagasló eseményén a Mákvirág gyémánt-, arany-, ezüst- és bronzfokozatával jutalmazzák a legjobb eredményt elért középiskolás diákokat, illetve Kós Károly-díjjal ismerték el a magyar nyelv és irodalomból, anyanyelvápolásból, valamint Bolyai Farkas-díjjal a matematikából kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulókat. „Szórd szét kincseid – a gazdagság legyél te magad… Vedd egybe életed-halálod – a teljesség legyél te magad.” Weöres Sándor gondolataival köszöntötte a jelenlevőket házigazdaként Szolláth Hunor, a Teleki Oktatási Központ vezetője. „Emberekkel foglalkozni, a nyelvükhöz és kultúrájukhoz való kötődésüket megalapozni, az előző generációk által felhalmozott ismereteket átadni nem könnyű, de az egyik legszebb misszió.” Éppen ezért büszkeséggel tölti el pedagógustársai példaértékű életpályája, akik a tárgyi, szaktantárgyi ismeretek átadása mellett értékeink megismertetésére, a közösségi életre, az összefogásra és az összetartozásra sarkallták tanítványaikat – mondta Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Oktatási módszertanuk alapját a szeretettel szeretetre nevelés, a tudás átadása, a tudásvágy felébresztése képezte, miközben saját életük példájával neveltek. A kitüntetett pedagógusok utat mutatnak értékkereső társadalmunkban azoknak, akik a nemeset keresik és akarják képviselni. A díj értékét növeli, hogy a kitüntetetteket pedagógustársaik javasolják és méltatják. Az Ezüstgyopár díj nem jár pénzjutalommal, erkölcsi elismerést jelent – folytatta az elnök, aki köszönetet mondott a kitüntetettek értékteremtő munkájáért, a jelölők figyelmességéért, az értékelők munkájáért, amelynek köszönhetően ismertté vált a díjazottak tevékenysége, amit a pedagógusok szövetsége egy szép, elegáns kiadványban jelentetett meg. Majd a diákokhoz szólt, akiknek kiemelkedő teljesítményét a szövetség évente jutalomban részesíti az előző tanévben elért munkájukért. „A tehetség olyan érték és erőforrás, amely nem hasznosul önmagától, meg kell teremteni a támogató környezetet, amelyben kibontakozhat, növekedhet és gyümölcsözhet. Mert a tehetség nemcsak ajándék, hanem felelősség is diákoknak, szülőknek, pedagógusoknak egyaránt. Akkor van jövőnk itthon, kisebbségben különösen, ha lesznek olyan fiatalok, akik kiemelkednek tehetségükkel, alkalmasak arra, hogy példát mutassanak, és közösségünk vezető egyéniségeivé formálódjanak, ami mindannyiunk felelőssége, sőt kötelessége” – gratulált a diákoknak, és köszönetet mondott felkészítő tanáraiknak, szüleiknek. Kovács Irénke államtitkár Apáczai Csere János pedagógusi hitvallását idézve gratulált a pedagógusoknak, akik ellentmondásokkal teli világunkban példaértékű pályát futottak be, és töretlenül küzdöttek-küzdenek a minőségi oktatásért, a magyar nyelvű oktatásban érintettek érdekeinek védelméért. Beszédét, amelyben az RMPSZ és a kisebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinet közötti együttműködés, folyamatos kapcsolattartás fontosságát emelte ki, Gál Kriszta kommunikációs tanácsadó tolmácsolta. Mielőtt a hazai pedagógusok díjazására sor került volna, az RMPSZ első alkalommal ismerte el különdíjjal egy olyan pedagógus munkáját, aki a határokon túlról sokat tett az erdélyi oktatásügy felkarolásáért. Dr. Sipos Mihály, az egri Neumann János Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium elismert igazgatójának munkásságát Lászlófy Pál, az RMPSZ örökös tiszteletbeli elnöke méltatta, kiemelve példaértékű erdélyi kötődését. A rendszerváltást követően testvériskolai kapcsolatot kezdeményezett a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziummal, újabban pedig a magyardécsei szórványkollégium létrehozásában és fenntartásában nyújt értékes segítséget. Az Ezüstgyopár díjjal jutalmazott pedagógusok méltatásából Sarkadi Zoltán színművész olvasott fel részleteket, majd Siklódi-Burus Botond, a szövetség elnöke és Halász Ferenc, valamint Kiss Imre országos alelnökök adták át az elismerést. Megható volt hallgatni az Erdély különböző vidékeiről érkezett pedagógusok rendkívül gazdag munkásságát, akik Oklándtól Aradig, Bukaresttől Szilágynagyfaluig hasonló lelkesedéssel, fáradhatatlanul, sokszor erejükön felül gyakorolták a választott és szeretett hivatást. A jutalmazottak között sok volt a zene-, matematika-, anyanyelv-, sporttanár-, tanító- akik félreeső szórványfalvakban, vidéken vagy nagyvárosi környezetben tettek sokkal többet a kötelező órák megtartásánál, és vívták ki az elismerést. Megyénkből nyolcan részesültek az elismerésben: Dénes Mária Magdolna, Kovács Ibolya-Katalin, dr. Orosz-Pál József, Szabó Levente, Wellmann Richárd, Böjte Andor Vilmos, Reichemberger Ildikó, Zoltán Ildikó. Tevékenységüket részletesen ismertetni fogjuk. A Kós Károly-díjban részesülő diákok eredményeit dr. Péter Sándor, a szövetség Kovászna megyei elnöke értékelte, majd a magyar nyelv és irodalom, valamint az anyanyelvápolás terén országos vagy nemzetközi rangú vetélkedőkön a legjobban teljesítő négy diáknak adták át az elismerést. A Bolyaiak szellemisége ihlette Bolyai Farkas-díjra beérkezett pályázatok eredményét Dávid Géza, a program gondozója értékelte, majd a matematika terén kitűnő diákok vehették át a jutalmat. A Mákvirág pályázatokat Lászlófy Pál értékelte. A díjra kiváló tanulmányi eredményt elért, a tantárgy-, kulturális és sportvetélkedőkön díjazott példás magatartású 9-12. osztályos tanulók pályázhattak, akiknek a szövetség örökös tiszteletbeli elnöke nyújtotta át a jutalmat. A díjazottak között szinte minden erdélyi középiskolának volt képviselője, akik számára az RMPSZ szovátai jutalomtáborozást biztosított, amelyről egy kisfilm is készült. Megyénkből négy diák kapott Mákvirág díjat, valamennyien a Bolyai Farkas Elméleti Líceum tanulói. Derzsi Dániel a bronzfokozatot, Ferencz Dániel és Puskás Dávid az ezüst- és a már egyetemi hallgató Szabó Ágnes-Kriszta, aki négy éven volt megyénk legeredményesebb diákja, a gyémántfokozatot érdemelte ki. A kitüntetettek nevében dr. Orosz Pál-József mondott köszönetet az elismerésért, és tette szóvá a romániai zeneoktatás hiányosságait. A díjkiosztó ünnepséget a szovátai pedagógusok Fülöp Judit vezette Intermezzo kamarakórusa és az Orosz Pál-József által alapított és vezényelt székelyudvarhelyi Camerata kórus nyitotta meg, végül a kitüntetett diákok közös műsora zárta. Bodolai Gyöngyi / Népújság (Marosvásárhely) lapozás: 1-11
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
